Nigel Latta kiváló családpszichológus mindig csak a lényeget mondja, ennyire egyszerű világsikerének titka.
Válás? Gyerekelhelyezés? Nehezen kezelhető exek? Alakuló új családformák? Ez a könyv azokon a nevelési gondjaidon segít, amelyekre eddig nem találtál megoldást.
Két szülő, három gyerek, negyven év házasság? Hol van már a régi családmodell? A tények szerint az emberek többsége ma nem így él se külföldön, se Magyarországon.
Végre egy tudósi megalapozottsággal írt, praktikus és álszentségektől mentes nevelési tanácsadó a modern szülők számára.

Ha felnőtt nyelvtanulóról van szó vagy a tanulandó nyelv szerkezetileg nagyon eltér a tanuló anyanyelvétől, még nagyobb kihívást jelenthet az idegennyelvtanulás, mint máskülönben. Ebben a folyamatban óriási egyéni különbségek jelentkezhetnek: egyesek gyorsan és hatékonyan sajátítják el a nyelveket, mások kínlódva, több lépcsőben. Léteznek olyanok is, akik egyes nyelveket könnyedén megtanulnak, aztán egy bizonyos nyelvnél akadályokba ütköznek. Az egyéni különbségekhez az is hozzájárul, hogy más-más életszakaszban, más-más körülmények között kezdjük, illetve folytatjuk a nyelvtanulást.

• áttekintést kapjanak a gyermek- és ifjúságvédelem egyes átfogóbb kérdéseiről, fontosabb elemeiről;
• hasznos ismeretekhez jussanak a nevelési-oktatási intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi tevékenységének ellátásához;
• ismerjék a gyermekeinket veszélyeztető, elsősorban a kábítószerezéssel kapcsolatos folyamatokat, a megelőzést szolgáló kezdeményezéseket, egyes hatékony módszereket;
• néhány részletében lássák és érezzék át azt, hogy milyen sokféle, mennyiségében és minőségében is jelentős tudásanyag és információ szükséges ahhoz, hogy a gyermekvédelmi munka konkrét eredményekkel is biztatni tudó interperszonális folyamataira, intim szakmai szakaszaira sor kerülhessen;
• lássák a szakmai és a szakmaközi együttműködés fontosságát, tudatosan keressék a már meg lévő, és építsék ki a kívánatos kapcsolatokat a különféle intézmények együttműködésben érdekelt szakemberei között;
• könnyebben tájékozódjanak a különféle szakmai területeken a közrebocsátott ismeretrendszer és az ajánlott irodalom segítségével.

Amikor néhány évvel ezelőtt egy hetedikes csoportot kaptam, rögtön elhatároztam, itt az idő, hogy bebizonyítsam, amiről addig „csak" prédikáltam. Ráadásul az alanyaim teljes mértékben megfelelőek voltak ehhez, mert a 14 gyerekből mindössze egy vallotta magát olvasónak, a többiek – saját elmondásuk szerint – soha (!) nem olvastak kedvtelésből.

A program neve: „Dobj el mindent, és olvass!" A lényege az, hogy a nap bármely szakában megszólalhat egy speciális jelzőcsengő, melyet meghallva minden diák, de a tanárok, sőt a technikai dolgozók is „leteszik a munkát", és előveszik a könyvüket. Innentől a következő jelzésig mindenki néma csendben olvas.

A „játék" gyorsan kedvelt lett, nem múlt el óra nélküle. Második alkalommal már volt, aki kérte, hadd vigye haza a könyvet, s akadt, aki rögtön szerette volna a folytatást is, mondván: „egy könyv kevés lesz a hétvégére".

Nem vagyok naiv, tudom, ezek a diákok az iskolából hazaérve még mindig előbb nyúlnak a távirányító vagy a számítógép után, mint könyvhöz. De a viszonyuk a könyvekhez, az olvasáshoz megváltozott. Remélhetőleg életre szólóan.

„A magyarországi németek története" hiánypótló mű a magyar és egyetemes történetírásban, mert
több tudomány- és szakterületet érintő megközelítésével, újszerűen mutatja be a magyarországi németek szerepét Magyarország modernizációjában és a nyugat-európai kultúrkörbe kapcsolódása folyamán. A mű egyedisége főként ábrázolásmódjában rejlik, mert a németség története "multietnikus perspektívából" tárul elénk, amelyben a magyarokkal és kisebbségekkel való összefonódás korszakokon átívelve kerül bemutatásra a mindenkori Magyarország német településterületein (pl. Bácska, Bánát, Erdély, Szatmár, Szerémség, Szlavónia, Sváb-Törökország). Emellett a modern etnicitás- és identitáskutatások, valamint a legújabb transzfer-történeti eredmények ötvözése lehetővé teszi, hogy a magyarországi kisebbségek múltja összehasonlíthatóvá váljon az európai kisebbségek történetével. A mű esélyt teremt a magyarországi németség számára, hogy a vitatott történelmi korszakok kritikai feldolgozásával (pl. a nemzetszocializmus kora), előítéletektől mentesen és az uralkodó nemzeti paradigmától eltávolodva saját nézőpontjain keresztül ismerje meg nyelvileg, etnikailag, vallásilag strukturált közössége teljes történetét. A szerző a gyakran hiányos, olykor előítéletekkel terhelt résztörténeteket a magyarországi németek történeti egészévé illeszti össze. A vizsgált csoport történetét a nagyobb regionális és európai történeti összefüggések közé illeszti be, kiemelve és a többi csoporttal folyamatosan összehasonlítva a magyarországi németek tulajdonságait. A mű így minden eddiginél árnyaltabb történeti képet eredményez.
A mű további érdeme, hogy felhívja a figyelmet a történelemkutatás hiányosságaira: mik voltak az 1945 utáni elűzés hatásai az itt maradó németekre, a magyar gazdaságra és társadalomra; mik az itt maradók konfliktustapasztalatai a német falvakban az elűzöttek helyére telepítettekkel az 1948 utáni életvilág drasztikus átalakulása után; hogyan sikerült az itt maradóknak és a visszatérőknek a legsúlyosabb keretfeltételek közepette a semmiből újrakezdve visszaszerezni házukat és hazájukat?